2011. március 23., szerda

KÁLI 60

KÁLI 60
A túra Ábrahámhegyről indul. A vörös homokkő-dombok által övezett, mediterrán klímájú völgykatlanban fekszik a már a rómaiak által is kedvelt település. A salföldi műúton haladva, a Balaton-partot szegélyező szelíd domboldalak tetejéről beláthatjuk az egész Káli-medencét. Kellemes erdei úton érjük el Salföld román-gótikus kolostorának romjait, majd a Balatoni Kék túra útvonalát követve a Cseres-hegynél felkapaszkodunk Balaton-felvidék egyik szép vulkáni hegyére, a Tóti-hegyre. Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, Salföld felé vesszük az irányt. A piciny faluban megcsodálhatjuk a Balaton-felvidék oly jellegzetes meszelt vakolatdíszes házhomlokzatait, a népi építészet remekeit. Salföldet Kékkúttal korábban csak egy dülőút kötötte össze, ezen haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb vulkáni szikláihoz, vagy a kékkúti Nagy-kút forrásához. Ez utóbbi már a római kor óta ismert, környékéről gazdag ókori régészeti lelet került el. A faluba érkezve elsők között a többszáz éves, meseszerű műemlék tájház tűnik fel, de   a település többi épülete is figyelemre méltó. A templomhoz érve régi löszúton jutunk fel a szőlőhegyi pincékhez, ahol a fenséges kilátás mellé még egy pohár erős, zamatos bor is kerül. Tovább haladva a hegytető felé, azt kelet felől megkerülve térünk vissza a faluba, ennek határában találjuk a bizánci Theodora császárné kedvenc italát adó savanyúvíz-forrást. A palackozóüzem patak felőli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kitűnő friss, enyhén szénsavas vizével. Innen indul a Theodora tanösvény, melynek egyes pontjait madárfejes oszlopok jelzik, a Medence látnivalóiról színes képekkel illusztrált táblák tájékoztatnak. Ezekből ismerhetjük meg a Medence növény- és állatvilágát: a sokféle orchideafajtól a mocsári teknősig. Geológiai ritkaságokról és őskövületek lelőhelyéről is ugyanúgy tudomást szerezhetünk, mint a  karsztforrásokról és tavakról, vagy éppen a Kornyi-tó csodálatos madárvilágáról. Pár száz méter múlva utunk elágazáshoz ér, és az Idő ösvényén érjük el a kerekikáli templomromot, mely felett a dombon honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók. Innen Mindszentkálla felé vesszük az irányt. A falu neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét őrzi, hasonlóan a Medence még létező, vagy már elpusztult, csak romjaiban fellelhető településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, Kerekikál, Sóstókál). A falu templomához közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál találjuk, a törökök által felperzselt Kisfalud templomromját.
Nem messze innen mintegy 277 bazaltlépcsőn juthatunk a hegytetőn lévő egykori bazalttufa-bányába, majd a régi bányaúton leereszkedve ismét a templomromhoz érünk. Innen észak felé gyalogösvény vezet a falu határáig, ahol rácsatlakozunk az országos Kék túra útvonalára. Szentbékkálla előtt egy piciny fennsíkra érve belecsöppenünk a Kőtenger kellős közepébe. A változatos és sokszor meghökkentő formákat mutató óriás sziklatömbök, ingókövek, szél és víz marta kőhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék és göcsörtös fácskák, az ágak közül elbukkanó messzi templomtornyok, háztetők, régmúlt idők, az aranykor  meghitt hangulatát idézik. Mielőtt elérnénk a falu szélét, utunk a középkori Velétei püspöki palota romjához vezet. A falu szép műemlék temploma mellett elhaladva a lejtős kis utcák után már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. Szurdokvölgyön és meredek kaptatókon haladva egy fennsíkra, majd egy kis tengerszem után az Eötvös-kilátóhoz érünk. Észak felé haladva festői fennsíkon gyaloglunk, ahol egymást érik a kisebb-nagyobb madárzajtól hangos tengerszemek: Bika-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kettős-tó, majd Kapolcs felett a Kálomisz-tó. Alsó-erdő ellenőrző pontnál élesen dél felé fordulunk, majd a Burnót-patak völgyéből birkacsapáson felkapaszkodunk a Magyal-tető hangulatos karszt-fennsíkjára. A domb  alján kis árpád-kori falucska bújik meg - Balatonhenye. A községet elhagyva tágas mezőn átvágva érünk el Monoszlóig,  majd megmásszuk a 337 m magas Hegyes-tűt. A hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt közel 50 méter magas bányafal  azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött vulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletű oszlopok ezreibe vált el,
a látvány egyedülálló és lenyűgöző. A bányából borókás, ligetes hegyoldalon ereszkedünk le a köveskáli országútra, majd a Balatoni Kék túra útvonalán érintjük a sóstókáli templomromot. Innen a Kőtenger szélén jutunk el Kővágóörsre, ahonnan szép erdei út vezet a fülöp-hegyi Millenniumi Kilátóhoz. Búcsúpillantást vetve a Medencére  csakhamar Révfülöp utcáin járunk.