2011. március 24., csütörtök

KÁLI 30 - bővebben


 A túra Ábrahámhegyről indul. A vörös homokkő-dombok által övezett, mediterrán klímájú völgykatlanban fekszik a már a rómaiak által is kedvelt település. A salföldi műúton haladva, a Balaton-partot szegélyező szelíd domboldalak tetejéről beláthatjuk az egész Káli-medencét. Kellemes erdei úton érjük el Salföld román-gótikus kolostorának romjait, majd a Balatoni Kék túra útvonalát követve a Cseres-hegynél felkapaszkodunk Balaton-felvidék egyik szép vulkáni hegyére, a Tóti-hegyre. Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, Salföld felé vesszük az irányt. A piciny faluban megcsodálhatjuk a Balaton-felvidék oly jellegzetes meszelt vakolatdíszes házhomlokzatait, a népi építészet remekeit. Salföldet Kékkúttal korábban csak egy dülőút kötötte össze, ezen haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb vulkáni szikláihoz, vagy a kékkúti Nagy-kút forrásához. Ez utóbbi már a római kor óta ismert, környékéről gazdag ókori régészeti lelet került el. A faluba érkezve elsők között a többszáz éves, meseszerű műemlék tájház tűnik fel, de   a település többi épülete is figyelemre méltó. A templomhoz érve régi löszúton jutunk fel a szőlőhegyi pincékhez, ahol a fenséges kilátás mellé még egy pohár erős, zamatos bor is kerül. Továbbhaladva a hegytető felé, azt kelet felől megkerülve jutunk vissza a faluba, ennek határában találjuk a bizánci Theodora császárné kedvenc italát adó savanyúvíz-forrást. A palackozóüzem patak felőli kerítésének tövében csobog a kiépített forrás, kitűnő friss, enyhén szénsavas vizével. Innen indul a Theodora tanösvény, melynek egyes pontjait madárfejes oszlopok jelzik, a Medence látnivalóiról színes képekkel illusztrált táblák tájékoztatnak. Ezekből ismerhetjük meg a Medence növény- és állatvilágát: a sokféle orchideafajtól a mocsári teknősig. Geológiai ritkaságokról és őskövületek lelőhelyéről is ugyanúgy tudomást szerezhetünk, mint a  karsztforrásokról és tavakról, vagy éppen a Kornyi-tó csodálatos madárvilágáról. Utunk éppen ez utóbbi mellett 
vezet, majd átvágva a köveskál-kővágóörsi
országúton a Pusztapalota romjait érintve földúton jutunk el a sóstókáli templomromig. A romtól a Burnót-patak hídján átkelve elérjük a Dani-kút melletti lovasudvart, ahonnét aszfaltúton jutunk el Kővágóörs határába. A faluba érve ismét megcsodálhatjuk a híres Kőtenger egy darabját. A községben a sok műemléki paraszt- és kisnemesi ház, az úgynevezett "dactemplom" és a régi ( mára már romos ) zsinagóga érdemel figyelmet. A faluból a piros turistajelzésen vágunk neki az utolsó emelkedőnek, hogy a Fülöp-hegy kilátójából még egy búcsúpillantást vethessünk a Káli-medencére. Meredek ösvényen és lépcsőkön tesszük
 meg az utolsó lépéseket Révfülöp szélső utcájáig.